Megéri türelmesnek lenni

“Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen; hanem mindenkor jóra törekedjetek úgy egymás iránt, mint mindenki iránt.” (Thesszaloniki 5:15)

Legyen, hogy mindig a Jóisten iránti szeretetet tartsuk a legerősebb érzésnek, s azontúl minden becsapottságérzet, minden bosszús hangulat másodrangú szerepet kap.

 

“S ha mind a hétmilliárd ember is elhagy, a Jóisten soha nem fog elhagyni” (Varga Sándor unitárius tiszteletes Nyárádszeredában, 2017)

Ha úgy érzed egy adott pillanatban, hogy senki emberfia nem támogat törekvéseidben, a Jóisten azért soha nem hagy el.

 

Gonoszság eszközei

Megtörténhet, hogy összefognak ellened olyanok, akikben megbíztál. Előfordulhat, hogy minden eszközzel a haragot keltik, felmérgesítésre játszanak, s mindig csak a rosszat jegyzik meg, jónak szikráját is kioltani próbálják az emlékezetben. Rossz híredet keltik saját maguk fényezésére. Saját negatív, lesújtó pszichéjüket mások leértékelése árán próbálják kezelni.

Előfordulhat, hogy semmitől nem riadnak vissza. Sem embert, sem istent nem tisztelnek, mert létfontosságú, élet-halál harcnak fogják fel.

De a céltalan köpönyegforgatás sosem jelent jót, előremenetelt. Puszta erőlködés, kínlódás, küzdelem mind hiábavaló, mind pusztába kiáltott szó.

Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak. Hogyha az Úr nem őrzi a várost, az őr hiába őrködik fölötte.

(127.Zsoltár – Zarándokének)

Az ördög pedig gyakran megjelenik és sokszor kísért. Hol energiavámpír képében, hol pedig hazudozás, tények szándékos és gonosz célú elferdítése formájában.
Amikor minden szó egy vád, minden elvétett hansúly egy megróvás, múlt miatti megterhelés egy összeomlott világ.

“Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok”

(Efézus 5:16)

Mindennek ára van, s jobb azért rendes árban megfizetni, minthogy utólag elégedetlenség és harag keletkezzen. (Nagy László unitárius tiszteletes, Marosvásárhely, 2018.ápr)

Ahol pedig egy gonosz akarat nevében összefognak, vége hossza nem lesz a letipró magatartásnak, de viszont véges. És ez a jó hír az egészben, hogy véges. Mert egyszeriben szertefoszlik, megbomlik az összetartás, amint a gonoszság leülepszik és a helyes út nevében való törekvők lábra kapnak és felülkerekednek.
Gonosz oldalhoz való csatlakozás ezért mindig csak ideiglenes lehet. A kecsegtető kiemelkedő haszon, a csábító előny nyújtása nem tarthat végtelenségig és egészen bizonytalan.

Konfliktusok

Ne elégedetlenkedj olyankor. Hiába mélyíted a konfliktusokat, mert ez is egy csapda, egy hiábavaló csapda. Egyszerűen csak figyelmen kívül kell hagyni, elfelejteni, nem pedig táplálni. Egyébre összpontosítani és jóval behelyettesíteni.

Mert ha csak emlegetjük a sok megélt gonoszságot, azzal egyre fokozzuk, mind rosszabb és rosszabb ördögi kört ásunk épp saját magunknak.

„A keserű lélek nem csak önmaga számára okoz bajt, hanem méreg lehet sok más ember életére.”

(Zsidók 12:15)

Álnokságot nem kell tanulni, könnyű abba belesüllyedni, elsárosodni, bűzös szómocsarakban tapicskolni, könnyű goromba tettek mezején lábatlankodni.

Könnyű elsüllyedni és magunk után húzni akik körbevesznek, elrettenni és belesimulni a rettenetbe. Meddig lehet elmenni a bűzben és mocsokban? Hova lehet jutni a gonosz tettek és gondolatok terén? Nincs határa: Szodoma és Gomorra a példája.

Feloldás – Megbocsátás

Végkifejletként legfennebb még annyi rossz lehet, hogy amikor a gonosz oldal rádöbben vesztére, hirtelen ajtót nyit, s engedékennyé kezd válni majd kijelenti, hogy hát pont ezt a célt akarta elérni, csak épp más módszerekkel, csak nem hallgattál ránk.

Ha valaki nevének említése haragot kelt benned, állj meg, és imádkozz így: „Atyám, megbocsátok neki, ahogy te is megbocsátottál nekem.”

És megérte. Megérte a fáradtságot. Bár nem borított el mérhetetlen gazdagság, hosszú föld körüli utazások, egzotikus kirándulóhelyek, de béke honol, és csendesen tovább zajlik az élet egy ismert kerékvágásban, mindig csak egy kicsit másképp, mindig egy apró változatosságban

És mindig akad segítség, amikor szükség, van ki jó szót mondjon, van ki meghallgasson ha úgy van.

Így lesz házisárkányból odaadó segítség, akikre mégiscsak lehet számítani, csak jó nézőpontból kell szemlélni.

Csak épp kordában kell tartani az érzelmeket és a személyes függőséget kell tudni ellenőrzés alatt tartani. Külső segítséggel persze, olyan támogatottsággal, ahol nem a konfliktuskeresés a cél, hanem a mindenáron való megegyezés.

“Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.”

(Máté 6:14-16)

Mindeközben úgy, hogy ne sérteni meg senkit, mert a gyermeked bánhatja meg, szeretteiden fog végül csattanni az ostor. A mérleg nyelve mindig elmozdul valamerre, az inga tulajdonsága, hogy mindig kileng, hol jobbra, hol éppen balra, vagy akár épp egy merőleges síkban.

Önmagában minden egyes ember, minden hozzátartozó, mindegyik családtag, rokon és barát egy jó ember. Csak épp sose fogna össze olyan cél érdekében, amelyik egy másik embernek súlyos kárt okoz.

Hálaadás

Érdemes tehát mindenért hálásnak lenni. Úgy a megélt felemelő dolgokért, mint a megtörtént gonoszságokért, tipró lesújtásokért. Mert mind az élet előnyére fordítható, és mind csak tanulni lehet azokból.

“Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent.”

(Máté 5:8)

“Bizakodjatok, jó az Úr, jósága éltet.”

“Adjatok hálát az Istennek, imádkozzatok szent nevének! Hirdessétek dicséretét, és minden jó téteményét! Beszéljétek a nép előtt nagy csodáit, melyeket tett!”  (Énekeskönyv 105. Zsoltár)

Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan. Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud.

(1 Jn. 3:18-20)

 

(A kiemelt igeversek többek közt az Agnus református radioban, vagy a marosvásárhelyi katolikus szentmiséken hangzottak el.)